Hősök vasárnapja

A magyar hősök emléknapjának eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek.

A jogszabály kimondta, hogy megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni a nemzet hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét.

1925. május 1-jén a honvédelmi miniszter hősök emlékünnepe elnevezéssel nemzeti ünneppé nyilvánította május utolsó vasárnapját.

Nagyszabású rendezvénysorozat 1944-ben volt utoljára, 1945-ben még megemlékeztek a hősök napjáról, 1946-tól azonban elmaradtak a hivatalos ünnepségek.
A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi törvény ismét a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította május hónapjának utolsó vasárnapját.

Minden évben ezen a napon Budatétényben a Szent István Király Plébániatemplom előtt megemlékezünk a hősökről. A Hősök Vasárnapja Budatétényi Római Katolikus Egyházközség, a Budapesti Városvédő Egyesület Promontor-Tétény Munkacsoportja és a Budatétényi Polgári Kör közös rendezvénye.

Az ünnepi beszédet koszorúzás követi a templom bejárata melletti, az  I. Világháborúban és a II. Világháborúban elesettek emlékére elhelyezett emléktáblánál. Első megemlékezés 1990-ben volt a II. világháborús emléktábla avatásának napján.

Az ünnepi beszédet páros években Bartos Mihály, páratlan években Garbóci László helytörténész mondja.